Gyakori kérdések

 A kutyák porckorongsérvét a köznyelvben „tacskóbénulásnak” is nevezik.

Mikor beszélhetünk porckorongsérvről és milyen típusai vannak?

A kutya gerincvelője az emberhez hasonlóan fut az első nyakcsigolyától az ágyéki régióig, és információt szállít az agyból a testbe és fordítva. Felelős a mozgások és reflexek kiváltásáért és szabályozásáért, az egészséges emésztésért, a légzésért, valamint a lábak és a törzs motoros készségeiért. A gerinc egyfajta kabátként védi a gerincvelőt.  A kutya gerince hét nyaki, tizenhárom mellkasi, hét ágyéki, három keresztcsonti és tíz farokcsigolyából áll. Mind csontosak, és ha egyedül alkotnák a gerincet, nagyon merev szerkezetet alkotnának, amely nem funkcionálna megfelelően. Éppen ezért minden csigolyaközi térben van egy porckorong, mely biztosítja, hogy a kutya szó szerint „simán” és rugalmasan mozogjon, így megakadályozza az egyes csigolyák kopását. Ha elváltozások lépnek fel a porckorongokban, az egyik lehetséges következmény a sokak által rettegett porckorongsérv.

A csigolyaközi porckorong három részből áll: a magból, a külső gyűrűből és a kettő közötti átmeneti zónából. A mag kocsonyás szövetből és ezért 80-85%-ban vízből áll. Vastag, fehér rostkötegek és kollagéntermelő sejtek alkotják a gyűrűt. Mindenekelőtt a porckorongsérv makroszkopikusan kis elváltozásokat okoz a szövetben.  De ahogy előrehalad, a csigolyaközi porckorong „előre esik” eredeti helyzetéből a gerinccsatornába. Ott fájdalmas nyomást gyakorol a gerincvelőre és/vagy a környező idegekre.

Az ilyen eseményeket a súlyosság és az érintett területek alapján megkülönböztetik:

1. súlyossági fokozat:

A csigolyaközi porckorong magjának kitüremkedése a gerinccsatornába, a csigolyaközi porckorong gyűrűje még nagyjából ép.

2. súlyossági fokozat:

A csigolyaközi porckorong gyűrűje megsemmisült, és a csigolyaközi porckorong tömege teljesen áthatolt a gerinccsatornán; Ez a környező szövetek károsodását és összezúzódását okozza.

A kutyáknál leggyakrabban a nyaki, a mellkasi és az ágyéki gerinc területei érintettek.

A csigolyaközi porckorongok teljesen természetes öregedési folyamatokon mennek keresztül a kutya életében, amit a kutya napi stressze, testtartása, edzettségi állapota, súlya, izomzata vagy ortopéd helyzete határoz meg. Ez az oka annak, hogy a porckorongsérv nem ritka az idősebb kutyáknál.

Egyes fajtákban azonban - megjelenésüktől, genetikai tényezőktől és a csontszövet képződési formájától függően - már fiatal korban előfordulnak porckorongsérvek. Ezeket a kutyákat a chondreodystrophiás fajták alatt lehet összefoglalni. Ide tartoznak például a tacskó, a pekingi, a cocker spániel, a basset vagy a kis terrierek – olyan fajták, amelyek háta túl hosszú a túl rövid lábakhoz.

 Szintén érintettek a ferde ágyéki gerincű és hosszú nyaki gerincű kutyák, például a német juhászkutyák. Csigolyaközi porckorongjaik életük első éveiben drasztikusan elöregednek, ezért nagyobb a meszesedés és ezáltal a porckorongsérv valószínűsége, mint az összes többi kutyánál, a nem chondreodystrophiás fajtánál. Normális esetben a csigolyaközi lemezek öregedése csak öt és hét éves kor között kezdődik.

A porckorongsérv tünetei kutyáknál

A porckorongsérv gyakran spontán módon, mozgás következtében jelentkezik. Hirtelen az érintett kutyán olyan tünetek jelentkeznek, mint a fájdalom, védekező magatartás, csökkent teljesítmény vagy akár szenzoros és/vagy motoros zavarok. Ez részletezve azt jelenti, hogy a kutya háta gyakran természetellenesen ívelt vagy ívelt és érintésre érzékeny, vagy a hátizmok megkeményednek (ez lehet az egyik vagy mindkét oldalon).

A kutyának merev nyaka lehet, mozgási nehézségei (járás, egyes végtagok húzása és akár bénulás tünetei is) előfordulhat, és - ha a hólyagért és a végbélizmokért felelős idegek érintettek - inkontinenciában szenvedhet.

 A kutyák által tapasztalt tüneteknek semmi közük a porckorongsérv súlyosságához, hanem inkább ahhoz, hogy milyen idegek érintettek. Itt is különböző fokozatokat különböztetnek meg:

1. fokozat: A kutyán a fájdalmon kívül semmilyen más tünet nem mutatkozik.
2. fokozat: A kutyának súlyos koordinációs zavarai vannak.
3. fokozat: A kutya bénultság jeleit mutatja, de még járni tud.
4. fokozat: A kutyán a bénulás jelei mutatkoznak, és már nem tud járni.
5. fokozat: A kutya teljesen lebénult és fájdalmai vannak.
6. fokozat: A kutya teljesen lebénult, de nem szenved fájdalomtól.

 A porckorongsérv megelőzése kutyáknál

A porckorongsérv megelőzésénél mindenesetre fontos, hogy kutyatartóként odafigyeljen kutyája helyes mozgására. Minél erősebbek a hátizmok, annál kisebb a porckorong prolapsus valószínűsége. A kutyákat nem szabad az egyik oldalon terhelni. Különösen a fent említett hajlamos kutyafajtáknak kell kerülniük a lépcsőn való felfutást. A „lefelé” futás különösen káros, mert a gerinc és a csigolyaközi porckorongok rendkívül összenyomódnak.

Kutyarámpa használata javasolt.

Hirtelen irányváltoztatásokkal járó játék- apportírozás kerülése.

De még ha be is tartja ezeket az intézkedéseket, ez nem jelenti azt, hogy a kutya soha nem szenved porckorongsérvben. Ahogy nekünk, embereknek, néha csak egy rossz mozdulat kell – például túlságosan gyors felkelés – és ennyi. . A (nyaki) gerinc tehermentesítésében hasznosnak bizonyul póráz helyett hám használata.

Fontos: Ha először porckorongsérvre gyanakszik, azonnal forduljon állatorvoshoz. Minél korábban meg lehet kezdeni a megfelelő intézkedéseket, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.

A kutyarámpáim teherbírása 40kg-ig van tesztelve, de az alábbi képen látható, hogy 100 kg-tól sem ijednek meg.

A méret kiválasztásánál elsődleges szempont a bútor(ok) magassága, melyeknél használni kívánjuk a rámpát.

Az "S" méretű kutyarámpát 35-50 cm magas bútorhoz ajánlom, míg az "M" méretű rámpa 35-55 cm magas ágyhoz, kanapéhoz ideális.

Méretek (hosszúság x szélesség):

"S" 80 x 30 cm

"M" 90 x 35 cm

Az "S" rámpa kisebb helyigényű, így szűkebb terekben ideális, amennyiben a bútor magasságához megfelelő.

Az "M" rámpa hosszabb és szélesebb, ezért könnyebb használatot tesz lehetővé, ami főleg idősebb, sérült kutyusoknál fontos szempont.

Az ECO és ECO+ rámpák közötti különbség az ütközők számában mutatkozik meg.

Mindkét típus azonos méretekkel és állíthatósággal rendelkezik, az eltérés csupán annyi, hogy míg az ECO rámpák egy ütközővel vannak felszerelve, addig az ECO+ típus tartalmaz minden ütközőt.

AZ ECO rámpák is beállíthatók minden magassági fokozatra, ehhez azonban az ütközőt át kell szerelni a megfelelő, előkészített furathelyekre.

Melyik típust válasszam?

Amennyiben a kutyarámpa egy bizonyos bútornál lesz használva, abban az esetben az ECO típus is elegendő. Megvásárlás után a bútorhoz megfelelő magasságra beállítva mindig ott teljesít szolgálatot.

ECO+ rámpa javasolt abban az esetben, amikor több bútornál is tervezik használni. Pl: nappal kanapé, este ágy. Ebben az esetben érdemes ezt a típust választani, mivel a magasságállítás egy mozdulattal megvalósítható, nem igényel szerelést.